kedves leendő gazdim!

pár hete meglátogatott bennünket zsuzsi és férje, valamint kutyájuk, rumi. tudod, zsuzsi az a lány, aki kiválasztott engem a testvéreim közül azért, hogy küldetésemet betöltsem: a te szemed, kísérőd, társad, hű barátod legyek!

apa és anya izgatottan készülődtek a nagy találkozásra. zsuzsi rögtön elkért magának, és együtt sétáltunk az utcán, egészen a villamosig. aztán hazamentünk, ahol tovább nyúzott, tesztelt, mialatt rumi megpróbált velem barátkozni. nekem sem lett volna ellenemre egy kis szaladgálás a téren, de nem lehetett: meg kellett mutatnom, mit tudok.

aztán egy ünnepi pillanatban zsuzsi feladta rám rumi hámját. mélyen megérintett a pillanat, az, hogy egy ilyen felelősségteljes munakruhát kaphattam, még, ha csak egy pár percre is. gondolatban már veled együtt sétáltam, és elképzeltem, milyen lehet majd melletted lépkedni. drága gazdim! bár még nem is ismerlek... mégis, nagyon hiányzol!

ölellek,

byronkád

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.