kedves leendő gazdim!

kitavaszodott. tegnap még hózáporban sétálgattunk, ma viszont már madárcsicsergés és langyos fuvallat kísért minket utunkon. anyával mostanában sokat gyalogolunk. „egy fáradt kutya jó kutya”, mondta anya, úgyhogy otthonról, angyalföldről gyalog járunk anya budai munkahelyére. ez nem kevesebb, mint hét és fél kilométer. mire beérünk, jól elfáradok, menet közben pedig rengeteg élményben van részünk.

találkoztunk már bohóccal, üvöltöző bandával, kisebb és nagyobb kutyákkal, egy vietnámival, aki tátott szájjal, lassan közeledett hozzám, mint aki sosem látott még kutyát… ezen kívül összefutottunk már mindenféle, kerekeken guruló emberrel. a kedvencem a bringás: ez két keréken guruló, magasan ülő személyt jelent. szeretem még a babakocsisokat is, ennek az a lényege, hogy az emberek a kölykeiket egy négykerekű szerkezetbe teszik, és úgy gurítják őket egyik helyről a másikra (a kölykök ezt nem szeretik, mert általában nyüszítenek). érdekes még a villámgyors, gurulós tappancsú ember, akit még nem tudtam jobban megfigyelni, mert mire észreveszem, már el is suhant mellettünk.

remélem, anya sokáig bírja még az utazásnak eme új formáját, mert én nagyon élvezem. kalandra fel!

puszik és pacsik,

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.