kedves leendő gazdim!

néhány napja nagyon vacakul érzem magam. borzasztóan fáradékony vagyok, a gyomrom sincs jól, és, mintha mindez nem lenne elég, tegnap begyulladt az egyik szemem! anya gyorsan utánaolvasott, mi lehet a bajom. félt, hogy a pár hete a nyakamba fúródott kullancs okozott galibát. miután elég információt gyűjtött a dologról, megnyugtatott, hogy szerint nem ez a baj, de megbeszélte (pontosabban: közölte) velem, hogy hazafelé a biztonság kedvéért meglátogatjuk a doktor bácsit.

na, itt kezdődött az én kálváriám. a szemembe zöld trutyit csepegtettek, két kis papírdarabot dugtak, majd megint csepegtetés jött. amikor ezt elvégezte az orvos, akkor lázmérőt dugott a hátsómba, majd két injekciót szúrt a combomba. valami erős cucc lehetett, mert rögtön megmozdította a belsőmet, és ki is pakoltam a reggelit a csempéjükre (lássuk be, meg is érdemelték ennyi szadizmus után… hahaha, édes a bosszú)! végül, csak, hogy teljesen bebiztosítsák, hogy ne akarjak hozzájuk eljönni többé, még vért is vettek tőlem, mert a doktor bácsi azt mondta, lehet, hogy a kullancs megbetegített engem. döbbenetes, mekkora gondot tud okozni az a kis vérszívó! pedig én mindent megadtam neki, a véremmel tápláltam… micsoda hálátlanság!

a rendelőből kiérve eszeveszett ugatásba kezdtem, amit nem is értek, hiszen apa volt az, aki már tárt karokkal (és fincsi háztartási keksszel) várt… na, mindegy, bocsika, egy kicsit meg voltam zavarodva a láztól, meg ettől a sok kínzástól…

hazatérve rögtön bedobtam a szunyát. mostanában több alvásra van szükségem, mert nem vagyok a topon fizikailag.

de ne aggódj, mire találkozunk, már jobban leszek, ígérem!

puszik és pacsik:

a te szerető byronod

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.