kedves leendő gazdim!

emlékszel még? kábé egy héttel ezelőtt említettem neked, hogy apukám megmérte a marmagasságomat. az akkor 29 centi volt. a tegnapi mérések alapján már 35 centi magas vagyok, tehát fejlődöm! apa szerint amikor délutánonként rám jön az ugathatnék, akkor növök, és ezzel a hangos ricsajozással fejezem ki, hogy nyúlnak a lábaim. hát, hogy ez milyen téves-vicces elképzelés! kérem szépen, én azért ugatok, mert jól esik, és, mert meg akarom mutatni, hogy van hangom! engem aztán senki ne gondoljon holmi félénk kiskutyának!

szeretettel gondolok rád,

kajla... akarom mondani byron

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.