kedves barátunk!

byron blogja ezennel befejeződött. mire ezeket a sorokat leírom, ez a kedves, hebrencs, kíváncsi kis jószág már veled ismerkedik, személyesen. (feltehetően alaposan megnyalta a kezedet, de lehet, hogy az arcodat is végigpuszilgatta már...)

tavaly augusztusban azért kezdtük el a blogját írni, hogy egyszer majd te - szerető társa és igazi gazdája - vissza tudd olvasni, milyen volt byron gyermekkora, nálunk töltött hónapjai.

sok szép és nehéz pillanatot éltünk meg ezzel a négylábú kis szeretetbombával. hempergett emberhányásban, kakált a metró peronjára, ugrált fel fehér kabátos nőre. mellettem virrasztott a műtétem után, játszott üvegcsontú kisgyerekkel, és rengeteg, de rengeteg szeretetet adott.

most elbúcsúztunk tőle, és elengedtük őt. nem kérjük, hogy vigyázz rá, vagy, hogy szeresd. szerintünk ezt nem kell mondani, mert úgy érezzük, hogy nem lehet nem szeretni ezt a hálás és tanulékony ebet.

mielőtt átadtuk őt a kiképzőknek, megkentük olajjal, és imádkoztunk érte, kérve istent, hogy ez az állat tudja betölteni a küldetését, és tudjon segíteni neked. ha most még érzed ezt a meleg, finom olajat a bundáján, akkor tudd, hogy ez a szeretet illata. isten azért tervezett, formált és küldött minket, hogy felneveljünk neked egy barátot, társat. tőle kaptuk az erőt és az elhívást. az ő szeretete nélkül nem lennél sem te, sem mi, sem pedig byron. isten áldjon meg minden utatokon.

minden jót neked, nektek,

dániel és tímea

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.